“A szélerőművek engedélyeztetésének magyar labirintusa” címmel megjelent az EKP legújabb tanulmánya. A tanulmányt a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központja készítette. A dokumentum letölthető a “Tanulmányok” menüpont alól.
———————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Az Energia Kontroll Projekt két első tanulmánya, a “Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein”, valamint a “Kormányzati kudarcok, járadékvadászat és korrupciós kockázatok a magyar villamosenergia-szektorban” most már angol nyelven is olvasható.
A tanulmányok elérhetők az angol nyelvű honlapunkról.
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Nem várt lépésre szánták el magukat az Energia Klub stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságáért folyó perében az alperesek. A MOL, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és az MMBF Földgáztároló Zrt., megváltoztatva korábbi álláspontjukat, miszerint a szerződések üzleti titoknak minősülnek honlapjaikon nyilvánosságra hozták a kért dokumentumokat. Ennek ellenére a per folytatódik.
A hasonló ügyekben ritkán előforduló lépéssel az április 26-i tárgyaláson az alperesek elismerték, hogy a tároló létesítésével kapcsolatos, a szerződésekben foglalt információk döntő része nem lehet titkos: így azokat honlapjukon nyilvánosságra hozták (1), (2), (3). Mindazonáltal, egyes részleteket kitakartak a szerződésekből, így a május 4-én a Fővárosi Bíróságon folytatódott per ezen részletekre korlátozódott.
Mivel a MOL-t érintő szerződésekben kitakart részletek nincsenek közvetlen kapcsolatban a per lényegével, azaz a stratégiai tároló bekerülési költségeinek és üzemeltetésének a fogyasztók által történő finanszírozásával, ezért a MOL esetében az Energia Klub elállt a keresettől. A csak az MMBF és az MSZKSZ között fennálló, a gáz tárolását megrendelő, ún. letéti szerződésben azonban per lényegével összefüggő, a tárolás költségeire vonatkozó adatokat takartak ki, ezért ezen kérdés vonatkozásában tovább folyik a per.
Az alperesek arra hivatkoztak, hogy a kitakart adatok nyilvánosságra kerülése üzleti érdekeiket sérti, ezért szakértői bizonyítást indítványoztak. A Bíróság helyt adott az alperesek indítványának, a tárgyalást 2010. július 8-ra elnapolták.
Az Energia Klub a stratégiai gáztárolóval kapcsolatos adatkérelmeivel az alábbi kérdésekre várja a választ: A gáztároló a fogyasztók pénztárcáját érintő jelentős kérdés – pontosabban annak a kérdése, hogy hogyan lehet, illetve szabad-e a fogyasztókkal megfizettetni másoknak hatalmas hasznot hozó gigaberuházásokat? Miért kell évtizedek alatt közel 500 milliárdot egy olyan beruházásba ölni, amely sehol máshol a világon nem bevett megoldás? Milyen az a krízishelyzet, amiben szükséges a tárolót megnyitni, ha a 2009-es „nagy magyar” krízishelyzetben sem volt rá szükség? Ha a tároló az 1,2 milliárd köbméteres biztonsági tárolói kapacitás mellett 700 millió köbméter kereskedelmi tárolói kapacitással is rendelkezik, miért kell – kell-e? – a cég kereskedelmi hasznát a fogyasztóknak támogatni?
—————————————————————————————————————————————————-
2010. március 25-én megkezdődött az a per, amit az Energia Klub indított a stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságra hozataláért. Az ügy alperesei a Mol, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) és az MMBF Földgáztároló Zrt. A pert azután indítottuk, hogy a megismerni kívánt szerződéscsomagok kiadását az adatkezelők megtagadták.
Az Energia Klub (az alperesek által ki nem adott szerződéscsomagból) az alábbi kérdésekre vár választ:
A gáztároló a fogyasztók pénztárcáját érintő jelentős kérdés – pontosabban annak a kérdése, hogy hogyan lehet, illetve szabad-e a fogyasztókkal megfizettetni másoknak hatalmas hasznot hozó gigaberuházásokat? Miért kell évtizedek alatt közel 500 milliárdot egy olyan beruházásba ölni, amely sehol máshol a világon nem bevett megoldás? Milyen az a krízishelyzet, amiben szükséges a tárolót megnyitni, ha a 2009-es „nagy magyar” krízishelyzetben sem volt rá szükség? Ha a tároló az 1,2 milliárd köbméteres biztonsági tárolói kapacitás mellett 700 millió köbméter kereskedelmi tárolói kapacitással is rendelkezik, miért kell – kell-e? – a cég kereskedelmi hasznát a fogyasztóknak támogatni?
Az adatkérelmet (a többek között) az energetikai adatok nyilvánosságával foglalkozó Energia Kontroll Projektünk keretében indítottuk (ld. honlapunk Adatnyilvánosság menüpontját). A kérelmekkel az energetikában érintett állam- és közigazgatási szervezetekhez, illetve energetikai cégekhez folyamodtunk. Kérelmünk visszautasítása miatt három esetben voltunk kénytelenek bírósághoz fordulni. Ezek közül a stratégiai gáztároló ügye jutott el elsőként a tárgyalóteremig. További két ügyünk az MVM ellen folyik. Az MVM az atomerőmű bővítésével foglalkozó, ún. Teller-projektje adatainak, illetve az MVM és az erőművek között kötött kereskedelmi szerződések nyilvánosságáról szóló perek április közepén kezdődnek.
Az Energia Kontroll Projekt adatnyilvánossági ügyeiben az Energia Klub jogi képviseletét a TASZ jogsegélyszolgálata látja el.
—————————————————————————————————————————————————-
A projekt keretében készült tanulmányok (az Energia Klub ” Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein” c. tanulmánya, valamint a BCE Korrupciókutató-központ “Kormányzati kudarcok, járadékvadászat és korrupciós kockázatok a magyar villamosenergia-szektorban” c. tanulmánya) letölthetők honlapunkról.
—————————————————————————————————————————————————
A 2010. január 12-én megrendezett konferencia prezentációs anyagai letölthetők honlapunkról.
Az előadásokról készült videók is hamarosan elérhetők lesznek honlapunkon.
—————————————————————————————————————————————————-
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Energia Klub és a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központ konferenciáján, egyben bemutattuk az Energia Kontroll Projektet és eredményeit.